Új német gólyakamera

Wensickendorf, Németország
NABU Oranienburg e. V.
Honlap: nabu-oranienburg.de
Webkamera: a honlap kezdőlapján, vagy nagyobb méretben külön megnyitva: link
Webkamera: link














Az előző években fotókat mutattak be a fészekről, a 2014-es képek itt  láthatóak: kattints a képre!
http://www.maz-online.de/Lokales/Bildergalerien-Region/Blick-ins-Storchennest-2014#p1

A gólyakamera mellett egy vörös vércse kameraképet is látni:
A webkamera képlinkje: link


Új cseh gólyakamera

Cheb - Csehország
Honlap:  www.cheb.cz/
Webkamera: link
Információ a kameráról: Hnízdo čápů již sleduje kamera


Új cseh gólyakamera

Dubné - Csehország
Wikipédia
Honlap: www.dubne.cz














A gólyafészek a római katolikus templom tetején található.
Térkép: Google Maps
A webkamera linkjei a város honlapjában találhatók.
Webkamera: linkek 
Három lejátszási mód lehetséges: VLC, WMP, és kép (jpg) - ezek is többféle méretben.
Képgaléria (naponként mappába rendezve, automatikusan mentett kameraképek)

Képek forrása: Panoramio - Dubné

 

 



Új holland gólyakamera

Heukelum, Hollandia
Stadhuis ooievaarsnest - térkép
Webkamera: Het netwerkcentrum
Képek a városházáról: Wikimedia
Városháza a gólyafészekkel
A webkamera képe: 2015.02.19.

Védett gázlómadarunk - A fehér gólya (2009)

(Az írás az Élet és Tudomány 2009. májusi számában jelent meg, de az interneten már csak a Fővárosi Oktatási Portálon olvashatjuk. Írta Maxim Orsolya, Vakon Mária)
Részlet a cikkből:

Az európai állomány zöme jelenleg csupán a Pireneusi-félszigeten, valamint Közép- és Kelet-Európában él, számát 180-220 ezer párra becsülik. Európán kívül csak Északnyugat-Afrikában, Kis-Ázsiában és Észak-Mezopotámiában fészkel.
A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) felméréseiből kitűnik, hogy a nyugat-európai állomány a védelmi tevékenység hatására az elmúlt években kismértékben növekedett, és Európa keleti részében is emelkedett a fészkelők száma. A Természet Világa Természet-Tudomány Diákpályázatán az Élet és Tudomány különdíját nyert írás szerzői, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjai annak néztek utána, mennyire szorulnak védelemre a környékünkön élő gólyák.
A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj. Testhossza 100–115 cm, szárnyfesztávolsága 155–165 cm, testtömege 2200–4400 gramm, de a hímek testsúlya elérheti a 3300–3600 grammot is. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, lába 15–20 cm, és erős, hegyes csőre piros.
A legtöbb gólyapár elszórtan, egyesével fészkel, de helyenként laza telepek is kialakulhatnak. A fészekalj 2–5 tojásból áll, április második felére lesz teljes. A tojó 2–3 naponként rak le egy-egy tojást. A kotlást a második tojás lerakása után kezdi meg, ennek időtartama 29–30 (maximum 34) nap. A szülők nappal váltják egymást, de éjszaka csak a tojó ül a tojásokon. A kikelt fiókák négyhetesen állnak fel és a 8–9. héten repülnek ki. A gyenge, beteg fiókákat az öreg madarak kidobják a fészekből. A kirepülő fészekalj nagyságát a mindenkori táplálék- és időjárási viszonyok, illetve a költőpár kora és a tojásrakás kezdete határozza meg. Fészkenként átlagosan 2,2–2,3 fióka repül ki. Ivarérettségüket 3–5 év alatt érik el, legtöbbjük azonban már az első évben elpusztul. A legidősebb példányok 30 évig is élhetnek.
A fehér gólya táplálkozása rendkívül változatos. Leginkább nedves réteken, tarlókon, kaszálókon, friss szántásokon, útszéleken és árokpartokon keresgél. Étrendje szöcskékből, sáskákból, pajorokból, hernyókból, bogarakból, apró rágcsálókból, békákból, ebihalakból, gyíkokból, halakból áll, sok gilisztát is elfogyaszt. Táplálékszerző útjain leginkább pockokat, egereket, békákat, rovarokat fog, de a gyíkot, törékeny kuszmát, siklót, sőt a mérges kígyót is megöli. A földön fészkelők tojásait kivétel nélkül megtizedeli, a fiókáknak sem kegyelmez. Ha a vakond közvetlen közelében túr, megeszi. Ha lehetősége adódik, a néhány napos nyúlfiakat is elfogyasztja.  
A gyűrűzési eljárásoknak köszönhetően a fehér gólya vonulási útvonala és telelőterülete jól ismert. Augusztus elején megkezdődik a gyülekezés, 20-a körül útnak indulnak a csapatokba verődött fiatal egyedek, az öregek csak szeptember elején követik őket. A gólyák vitorlázó repülők, a szárazföld felett kialakuló felszálló légáramlatokat kihasználva, rendezetlen, elszórt csapatokban haladnak dél felé. Az európai állomány két „kapun” keresztül hagyja el földrészünket. A németországi Weser-folyótól nyugatra fészkelők a Gibraltári-szoroson átrepülve Nyugat-Afrika partjainál haladnak tovább, és Közép-Afrikában telelnek. A kelet-európai gólyák, s így a hazánkban fészkelők is, a Boszporusz felett kelnek át, majd Kis-Ázsiát átszelve a Földközi-tenger keleti partvidékén haladnak tovább, s a Szuezi-öbölnél érik el Afrikát. Innen a Nílus folyását követik, majd Ugandán, Kenyán, Tanzánián és Zimbabwén keresztül a Fokföldig vonulnak. Az állomány részben a kelet-afrikai szavannákon telel.
Január végén, február elején kezdenek visszaindulni fészkelő helyükre, és általában április elején fejeződik be visszaérkezésük. Az elsőéves gólyák egy része a nyarat is a Közel-Keleten tölti.
A gólyákat több veszély is fenyegeti, számuk ezért lényegesen megcsappant. Legfőbb probléma a táplálkozóterületek megszűnése. Ezt okozhatja a nedves, mocsaras rétek eltűnése vagy a füves területek mesterséges erdősítése, spontán beerdősülése is, mindkettő lényegesen csökkenti a fehér gólya táplálékalapját.
A fehér gólyák pusztulását leggyakrabban áramütés okozza. A villanyoszlopokra települő párok a legveszélyeztetettebbek, gyakran egész fészekaljak pusztulnak el így. A táplálkozó területek közelében húzódó középfeszültségű légvezetékek tartóoszlopaira szálló, vagy itt fészkelő gólyákat szintén gyakran éri áramütés. Ez a probléma megoldható lenne a vezetékek megfelelő szigetelésével, mely azonban komoly anyagi befektetést igényelne.
A gólya fészkei sokszor nincsenek biztonságban. Habár a jogszabály tiltja a gólyafészkek rongálását, eltávolítását, teljes mértékben megszüntetni nem tudja. Az emberek leginkább a hagyományos fészkelőhelyeket (kémény, háztető, torony) bántják, de néha az áramszolgáltatók is ledobják a főleg kapcsolószekrényes villanyoszlopra épült fészkeket. A fákra épített fészkek legtöbbször természetes úton (kiszáradás, kidűlés, viharkárok) semmisülnek meg, esetleg a fa kiszáradása, kivágása miatt.
A veszélyek sorából nem maradhat ki a mérgezés sem, hiszen gyakran használnak a gólya táplálkozóterületein növényvédő szereket, ezért kis számban előfordul mérgezés miatti elhullás is. Az afrikai telelőterületeken napjainkban is használnak olyan szereket, amelyek a világ sok országában már betiltottak, ilyen például a DDT. Ezeken a területeken ma is sokszor fordul elő tömeges méretű pusztulás.
Sajnos az ember sokszor maga is üldözi és bántja a gólyákat. Hiába közkedvelt madarak, sokszor szándékosan zavarják, gátolják megtelepedésüket, sőt előfordul az is, hogy lelövik őket. A széna- és szalmabálák kötöző zsinórjaitól is sok gólya pusztul el (valószínűleg más madárfajokkal együtt). Az út mellett táplálkozó gólyák közül néhányat az autók gázolnak el.
Ezen adatok ismeretében elhatároztuk, hogy utánanézünk a környékünkön, a Románia északnyugati részén , Nagyenyed közelében élő gólyaállománynak. Mivel a közelebbi falvakban élő gólyákról nem volt túl sok adatunk, kérdőívet állítottunk össze, melyet a Bethlen Gábor Kollégiumunkba járó líceumi tanulókkal töltettünk ki. A kérdőívben a következők szerepeltek:
1. Név, osztály.
2. Lakhelyed falu vagy város?
3. Az elmúlt évben (2007) láttál-e gólyát?
4.  Ha igen, hányat?
5. Településeden, vagy annak közelében van-e gólyafészek?
6.  Ha igen, hány?
7. Pontosítsd a fészek helyét (például a központi épület kéményén, vagy a falu bejáratánál a 3. villanyoszlopon). Kérünk, pontosan írd le, hogy könnyen megtalálhassuk.
8. Milyen volt a fészek állapota (elhagyatott, lakatlan, megrongálódott, szétesett, vagy jó állapotú, lakott, karbantartott stb.)?
9.  A fészek volt-e valahogyan védve (például  fémkosárral)?
10.  A településeden élő gólya/gólyák költenek-e? Ha igen, hány fiókát láttál egy fészekben? 11. Honnan szerzi/szerzik táplálékukat? (például a Maros árterületéről, a patak menti mocsárból, a rétről stb.)
A folytatás itt olvasható: Fővárosi Oktatási Portál

Margit gólya

"Margit egy ifjú gólya, aki egyebek mellett arról nevezetes, hogy ő lett a legnépszerűbb hazai állat a SPAR Magyarország által szervezett szavazáson.
Szülei mentett állatként kerültek hozzánk, s bár elengedni már nem lehetett őket, mert emberi segítség nélkül nem maradtak volna életben, a Margitszigeti Kisállatkertben olyan jól érezték magukat, hogy a családalapításhoz is megjött a kedvük. Az ő frigyük nyomán kelt ki a tojásból Margit, akit rendben el is kezdtek nevelni. A nyár eleji áradás miatt azonban a gólyákat is ki kellett telepíteni a szigetről, és Margit felneveléséről így munkatársaink gondoskodtak. A népszerű gólya tehát egyúttal képviseli azt a sok ezer Magyarországon honos védett állatot, amelyek megmentésével az Állatkert fontos természetvédelmi munkát végez."
Forrás: Margit a legnépszerűbb magyar állat





Taxival érkezett a gólya a FEM3 Caféba
Csak videó

Új lengyel gólyafészek

Wisznice, Lengyelország 
Szkola Potzdanowa
Honlap: link
Térkép: link
Webkamera: link
Direkt link: WMP
2014. május 22.

2014. május 22.

Google térképen: a fészek és az iskola

Új gólyakamera

Jettingen-Scheppach, Németország
Honlap: jettingen-scheppach.de
Webkamera: link
Két gólyát látni, nincs költés.
A kamera késő délutánig frissít, utána már csak az utolsó képet látni
2014. májua 20.















Frissítés:
A telet otthon töltötték, a kamera működött.
2015. január 1.















2015. február 25.

Új gólyakamera

Die Störche in Rudelstetten
Alerheim, Németország
Honlap: storch-rudelstetten.de
Webkamera:  link

2014.03.29.

2014.03.29. - két tojás

 

Új gólyakamera

Schyren-Gymnasium Pfaffenhofen, Németország
Térkép: link
Webkamera és gólyanapló: link
A gólyapár már februárban megérkezett, a hím február 24-én, a tojó (gyűrűs) négy nappal később.
Az első tojás március 23-án érkezett, majd kétnaponta a többi.


Új gólyakamera

Kralice - Chlístovice, Csehország
Čapí hnízdo - Kralice
Kralice egy településrésze Chlístovice községnek: leírása
->> Wikipédia
->> Térkép














Webkamera:
link
KHnet.info: link
KHnet.info: Facebook
Blog: link
Denemark - občanské sdružení: Facebook

2013-ban az egyik gólya áramütést szenvedett, és elpusztult.
Érkezett helyette egy másik, de a tojásokat kidobta, újabb költésbe már nem kezdtek.
2014-ben az első gólya március 23.-án megérkezett, majd öt nap múlva a második is.

KHnet.info - Facebook - 2014.03.28.


Új gólyakamera

Storchendorf Loshausen
Loshausen, Németország
Honlap: Loshausen
Honlap: Gemeinde Willingshausen
Forrás: willingshausen.de













 
Webkamera: link


Blog: Storchendorf Loshausen
Gólyafészkek: térkép

Új gólyakamera

Evangelischen Kirchengemeinde Aldingen
Aldingen, Németország
Webkamera: link













A kamerára 2013-ban találtam rá, ekkor már a padlásteret mutatta, egész télen át működött.

Új cseh gólyafészek

Záhlinice, Csehország
Honlap: link
Webkamera: link
2013.08.01.

Új osztrák gólyakamera

Nationalpark Institut - Donauauen (Petronell) - Ausztria 
Honlap: link
Webkamera:
link


2013.08.01.


2013.08.01.

Új holland gólyakamera

Westervoort, Hollandia
Webkamera: link


Új német gólyakamera

Gütersloh, Németország
Honlap: link
Webkamera: link
Az idén nem volt költés, a gólyapár mellett egy vörös vércse pár is sűrűn látogatja a fészket.
2013.08.01.


2013.08.05.

2013.08.05.